A Pro Cultura Pannoniae Alapítvány és az ajaki Tamási Áron iskola irodalmi pályázatot hirdetett Tamási Áron születésének 125. évfordulója alkalmából. A tiszteletére szervezett konferencián jelentették be a díjazottakat. Erdélyi töredékek című versemmel második helyezést értem el.
Iochom Zsolt: Erdélyi töredékek
1. A székely vértanúk emléknapján
Szabad székely népünk nem tűr rabigát!
Meddig
játszanak még velünk csiga-bigát?
Ki nem
jött ki, megbánta? Nem leszünk a barátja?
Veszélyben a házunk, hazánk, nem lehetünk ilyen lazák!
Hol vagy székely? Otthon székelsz?
Anonimként miért kommentelsz?
Szidod a rendszert, szidod a pártot,
szívod a vérét, népednek ártol.
Nethuszárok, netbetyárok, világhálón van
hazátok?
Szegény magyar népünkön ezredéves ez az átok:
egymást tiporjuk a sárba, bemártjuk a DNA*-nak,
jelentgetnek agyba-főbe, aktáink sorban
állnak.
Hol a hazád, székely vérem?
Mire futja havi bérem?
Hol dolgozzunk, miből éljünk?
Gyereket miből neveljünk?
Bárcsak élne ma is bennünk, őseink szabadság
vágya,
Székely vértanúink nem haltak egykor hiába!
Jövőt építhetünk, őseink múltjából,
Tanulnunk kellene a múlt hibájából...
Van-e hited székely
népem?
Vagy szájamat hiába tépem?
Ha megfogjuk egymás kezét,
Nem tépheti azt senki szét!
Kinyújtott kézre érkezzen válasz,
Legyünk egymásnak testi, lelki támasz.
Az önrendelkezést tűzzük ki célunknak,
Teremtsünk ma jövőt unokáinknak!
Egyre fogy a magyar,
csángál Angliába,
tíz-húsz év eltelik,
s már minden hiába.
Március 10. legyen piros betűs ünnepünk,
A székely vértanúkról nem feledkezhetünk.
Emlékük előtt tisztelgünk a Postaréten,
Vigyünk egy szál virágot minden héten...
2. A székelyek nagy menetelésén
Százezer
szív egyszerre dobbant,
A hit lángja az egekbe
lobbant,
Úrrá lett rajtunk a
remény,
Istenünk,
vezérünk te légy!
Adj nekünk hitet a mindennapi harcban,
Adj nekünk reményt a hétköznapi sarcban,
Adj nekünk szeretetet, hogy megfogjuk kezünk,
Hisz a csatában csak együtt győzhetünk.
Gábor Áron útján ezer zászló lengett,
A „vezesd még egyszer” a távolba zengett,
Minden egyes lépés közelebb vitt minket,
hogy le tudjuk győzni félelmeinket.
Nincs okunk félni, mindig velünk van az Isten,
Akkor se hagy cserben, ha épp vonat nincsen,
Ha meg is próbálnak keresztbe tenni,
Mi merjük a keresztet vállainkra venni!
Nem olyan fából faragták Áron unokáit,
Ki az út szélén hagyná csíki komáit,
Sok jó székely kis helyen is elfért,
Ki Kökösre, ki Maksára időben odaért.
Így együtt ünnepeltünk
egész Székelyföldről,
A nagy menetelésünket láthatták az űrből,
Nem volt oly hosszú, mint Kínában a fal,
De a román szekus kínjában agyal.
- Vai de capu meu*, van ezeknek eszük,
Hiába nincs vonat, nem használ ellenük.
Írjad Ion hamar: HR nulla három,
Vastagodjon a székely doszárom.
Csend van és rend van, így követel a tömeg,
Csendőr és rendőr tömegesen követ,
Népdalokat énekelve mi csak megyünk előre,
Minden lépés után, így kapunk újult erőre.
Székelyföld nem alkuszik,
A székely nép nem aluszik!
Ébredezik a szabadság,
Kell nekünk az önállóság!
3. Június negyedikén
Szabadság szerelmese minden ifjú szív,
A
hazaszeretet újra harcra hív...
Szükség
van hazánknak a hős harcosokra,
Csak így vihetjük akaratunk sokra!
Ne legyen néma, szóljon szót a szánk,
- Erdély a mi szülőföld hazánk!
Székelyföldön egységben a magyar:
Egy emberként: autonómiát akar!
Teremtsük meg önrendelkezésünk,
A megmaradásra egyetlen esélyünk...
- Kiálts az ég felé!
Vívjuk meg csatánkat, ne engedjünk tovább,
Álljunk fel s kiáltsuk: eddig és ne tovább!
- Székelyföld él, és élni akar!
*DNA - Országos Korrupcióellenes Ügyészség (Románia)
* Vai de capu meu – Jajj nekem (román kifejezés)
VIDEÓ:
Forrás: https://www.facebook.com/iochom/videos/840369683818516