Iochom Zsolt: Fogd a kezem
Figyelj a föld halk szavára,
mely őseid nyomát őrzi,
Ne fordulj el, ha szél cibálja
zászlónk tépett szélét,
a Kárpátok ölelésében
szívünk mindig hazatér.
Tartsd magasan fejed, magyar,
lásd meg a csodát a nyelvben,
mely imádság és dal egyetlen szóban.
Hagyd szemedben lobbanni a fényt,
mely annyi századon át
őrizte népünk álmát.
Egy vérből, egy dalból,
egy reményből valók vagyunk,
s a szülőföld bennünk él
határtalanul, szabadon.
Mert amíg összetartunk,
a haza élni fog bennünk.
Nyújtsd a kezed,
ha terhed túl nehéz,
ha úgy érzed, szétszór
a világ idegen szele.
Mert a remény hitből születik,
és örökké hazavezet…
2026. február 28., Csíkszereda