Iochom Zsolt: A magyar zászló napján
Ma a zászlóra nézek.
A pirosra,
amelyben benne dobog
minden elvesztett és
megtartott szívverés.
A fehérre,
amely még mindig hordozza
az imák csendjét,
a kereszt alatti várakozást.
A zöldre,
amelyből újra és újra
kinő az élet,
a reménységünk.
A zászló nem csak szövet.
Ott lobog a templom tornyán,
egy gyermek kezében,
egy székelykapus házon,
egy költő szavában.
És valahol mélyen
a föld alatt,
a szívek mélyén
már készül
egy újabb
magyar feltámadás.
Ma nézzünk büszkén a zászlónkra…
2026. március 16., Székelyudvarhely