Iochom Zsolt: Irgalom fénye
Ó, irgalmas Isten,
a húsvét utáni csendben
szívünk még dobban a feltámadás fényében,
és megfogan bennünk egy halk ima,
mint tavaszi harmat a Hargita ölében.
Csíksomlyói Nyereg fölött
szelíden őrködik égi Édesanyánk,
a Csíksomlyói Szűzanya,
ki annyi könnyet látott már,
s mégis mindig reményt ad.
Taníts minket ma is szeretni,
úgy, ahogy Te nézel ránk:
ítélet nélkül,
tiszta fényben,
irgalommal telt szemmel.
Ha elfáradunk,
legyél a hegy, mely megtart,
ha eltévedünk,
legyél a harangszó, mely hazahív.
Add, hogy ma csak a szeretet áradjon!
És ha szívünkben árnyék nő,
engedd, hogy felragyogjon bennünk
az Isteni Irgalmasság sugara,
mely minden zarándokra egyformán hull,
éljen bárhol a Kárpát-medencében.
Vezess minket Fiadhoz,
hogy hinni tudjunk újra,
szeretni merjünk mindig,
és megmaradjunk egymásnak,
testvérként Benned, az Úrban.
2026. április 12., Csíksomlyó