Iochom Zsolt: Őrtűz
Ne mondd, hogy várjunk. Vártunk eleget.
A várakozás megőszült apáinkban.
Míg földünkről döntöttek más kezek,
mi fát hasogattunk az udvarainkban.
Most este van. A hegyen tűz lobog.
Nem kérdi, szabad-e világítania.
Körötte állunk: élők és holtak,
s a gyermek, aki majd továbbadja.
Nem kell a vállveregető beszéd.
Nem kell a gondosan kimért türelem.
Aki itt él, annak legyen szava
S döntése is ezen a földdarabon.
Mert nem díszlet a falu és a nép,
nem kampánykép a télbe forduló táj.
Értük is égjen. Az üres kapukért.
A hazájuktól távol élő ifjakért…
Október vége. Ropog a rőzse.
A szél a szikrát messzire viszi.
Reménylik bennünk a Nem nyugszunk bele!
S a legyen meg a te akaratod…
2026. október 25., Csíkszereda