Iochom Zsolt: A zászló közepén
Hetven év.
Az ember ennyi idő alatt megőszül,
a ház faláról lehull a vakolat,
de van golyónyom,
amelyet hiába meszelnek át:
átüt a következő mondaton.
Ti akkor kiléptetek az utcára.
Volt, aki munkából jött,
volt, akit másnap az iskolában vártak.
Otthon kenyér maradt az asztalon,
egy nyitott könyv,
egy kabát helye a fogason.
Nem tudhattátok,
melyik sarok lesz az utolsó.
Csak azt, hogy egyszer
a félelemnek kell hátrálnia,
és nem mindig az embernek.
Ma mécses ég.
Koszorúk szalagját igazítja a szél.
A mikrofon előtt valaki szabadságot mond,
mögötte gondosan kijelölt helyen
állnak az emberek.
A zászló közepén
ma is ott a hiány.
Átfúj rajta az októberi szél.
Nem takarja el
sem címer, sem arckép,
sem egyetlen ember neve.
Hely maradt benne
annak az országnak,
amelyért elindultatok.
Hetven év után
nekünk kellene
belépnünk oda…
2026. október 23., Székelyudvarhely