Iochom Zsolt: Virágvasárnap
Pálmaág leng,
valaki közeledik –
nem harcos,
nem vezér,
szamár hátán ül,
a nép mégis ujjong.
Hozsánna zúg
a kövek fölött,
ruhákat terítenek az útra –
Ő békésen jön felénk.
A tekintete messzebb lát,
egy hegyre,
egy fára,
egy keresztre.
Békét hoz,
de tövissel koronázzák,
megáll,
hallgat,
az arcán nincs harag,
csak fáradt szeretet.
Ma még ünneplik,
később elárulják,
de ő nem fordul vissza.
Viszi a keresztet,
elesik,
feláll,
megint elesik,
megint feláll –
mintha minden lépése
értünk történne.
Nem szól,
nem vádol,
csak adja magát,
minden sebből
szeretet csorog.
Virágvasárnap van,
és bennünk
a csendes kérdés:
vajon felismernénk ma is
a béke Királyát,
ha újra jönne?
Hozsánna!
2025. április 13., Csíkszereda