Ugrás a fő tartalomra

Iochom Zsolt alkotói oldala

Keresés ebben a blogban

Az ember fél önmagától. Nem mer gondolkodni...

december 30, 2009

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

Link lekérése
Facebook
X
Pinterest
E-mail
Más alkalmazások

Népszerű bejegyzések

Iochom Zsolt: Ima árvíz idején

Iochom Zsolt: Ima árvíz idején Uram, ki ismered a víz titkos útját, a föld alatti csöndeket és az emberi szívek remegését, nézz le most ránk, könyörögve kérünk. A part már nem part, az udvarokat víz mossa, valaki térdig a vízbe jár, valaki csak imádkozik, mert mást már nem tud tenni. Parajdnál a sóbánya is veszélyben – a helyiek gyertyát gyújtottak, só és ima keveredik a beömlő áradattal. Őrizd meg, Uram, amit emberi kéz faragott és évszázadok emléke óvott. Adj nekik reményt – ne hagyd elveszni... Add, hogy legyen erő a fáradt karban, figyelem és fegyelem, csend a pánik helyén. Remény a szívekben, hit a lelkekben. Mert ilyenkor már nem számít kié a föld, kié a hit, csak az, hogy valaki lehajoljon a másikhoz. Most segíts meg, Mária… hogy ne legyünk egyedül ebben a nehéz helyzetben. Ámen. 2025. május 27., Székelyudvarhely

Parajd, a mélység emlékezete

Szomorú a szívem. Valami egészen személyes, mély fájdalommal. Mert Parajd most nem csupán egy helységnév a térképen. És a sóbánya, amely sokaknak csak turistalátványosság, vagy megélhetési forrás, a gyógyulni vágyók számára szent hely volt. A sóbarlang levegője gyógyított: de nemcsak a tüdőt, hanem a lelket is. Ez a mélység az áldás helyévé vált. Kis családommal minden évben újra és újra visszatértünk. Kisfiunk egyik kedvenc helye lett: hintázott, csúszdázott, nevetett a játszótér sarkában, míg mi pingpongoztunk, vagy épp egy finom kávét szürcsöltünk. Egyszer kipróbáltuk a kalandparkot is. A játszóházban fáradhatatlanul játszott, mindent kipróbált. A kápolnában együtt imádkoztunk, kézen fogva, hálával telve, ő pedig a kis Jézuskát csodálta. A bánya után megnéztük a lepkeház csodáit is – színes, rebbenő szárnyak kísérték lépteinket, mintha mesében járnánk. És persze a levendulás limonádé… az volt a kedvencünk. Kicsinek tűnhetnek ezek a pillanatok, de nekünk örök emlékké váltak Para...

Csak vidáman!

Karácsony előtt szerettünk volna egy igaz, vidám hangulatot árasztó gyűjteménnyel megjelenni, ami nem csak meséket, hanem a szerzők saját élményeit is magába foglalja - áll a most megjelent Csak vidáman! című antológia ajánlójában , amely a Helma Kiadó gondozásában jelent meg. A kötetbe 7 versem ( Első locsolás; Első tél; Eső esik; Józsi locsoló verse; Karácsony igazi kincse; Vilmos, a villamos; Virágok éneke ) és egy prózám ( A titkos kert ) került be, a Legyél te is író! pályázat legjobb alkotásaiként. Verseimet, mesémet kisfiam, Józsika inspirálta. Köszönöm neki, hogy kihozza belőlem a legjobbat!

Üzemeltető: Blogger