Egyedül ülök és a párolgó tea illatvilágát szívom magamba. Forróság tölti el a testem és a lelkem. Cukor nélkül iszom. Nyugodt vagyok. Nagyot nyelek, mint annyiszor... keserű az élet teája. Egy kanál méz csodákra képes. Megédesíti a pillanatot... Teasütemény után nyúlok. Beleharapok. Kőkemény. Egy pillanatra forró teámba mártom, és csak úgy elolvad a szájamba. Micsoda harmónia! És be sokszor vagyunk mi is így... Csak egy kis melegségre van szükségünk és kőkemény szívünk csókká olvad szájunkba. Megédesíti az életet...