Iochom Zsolt: mese nincs

hol volt hol van
hol él a lélek
míg élsz még félsz
ma holnap révbe érsz
ködfátyol lebeg
szemeden
hol folt hol fojt
késik a feloldozás
könny vegyül irgalommal
lát az Isten rab vagy örökre
kétszerkettő nem oszt
nem szoroz
hol négy hol öt
buta poszt
a költő megszületik
és versében
meg is kell halnia
hadd legyen elégia
nosza
nosza
nosztalgia
hol így hol úgy
húrként feszül az idegem
nem értesz meg te idegen
nem látsz
csak nézel
képzelem
joggal körömmel
féltelek
kifordított álom
forr bennem millió
ágyő lélek miliő
és boldogan éljünk
mert meghalunk...
hol én hol te
hol mindenek

2014. július 31., Csíkszereda