Iochom Zsolt: egy elfelejtett csók

Ha a szíved megszólalna
S megkérdezné: szeretsz-e?
Mosolyognék, tán nevetnék –
Hová gondolsz édesem?!

Hozzád lépnék, átölelve,
Két karomba zárnálak.
S ahogy szívem kitárul,
Csókom mindent elárul.

Visszafojtom lélegzeted,
Számon kérem ígéreted,
Hanyatt-homlok ’csókólom’.

Az álmom tiéd, s te vagy álmaimba,
Az ég a földre költözött –
S a költő? csókolt s öltözött...

2016. február 2., Csíkszereda