Iochom Zsolt: Hiszek

Hány ezer évet rejt egy pillanat?
Feketelyuk tátong a végtelenbe,
Föltámadt perc, hetek rianása,
– Hogy mondjam el, hogy másképp nem lehet?!

Ha kialudtak is a gyertyák,
A tavasz kanóca, ha szikrát talál kapni,
Figyelmeztetlek:
– Fogd a csókod, itt van!
Mert irgalomból adtad.

Bekerített a csönd,
alszik a szél, a szó.
Hagyd álmodni őt!

Némaság visszhangja leng körül,
mégis Egyedül semmi vagyok,
Hajótöröttek gazdagabbak nálam.
Ma is, akár tegnap... megváltásom Te vagy.


2016. március 28., Csíkszereda