 |
| Forrás: www.hoparduc.hu |
Magas hegyek közt élte napjait,
Csík és Gyergyó őrizte álmait.
Innen indult hódító útjára,
hogy feljusson a világ csúcsára.
Első magyarként mászta meg a Hegyet,
Bebizonyította: hittel mindent lehet.
Aki bátor és mer magasba törni,
Győztesként fog a csúcsról lejönni.
Dacolt a jéggel, faggyal és hideggel,
Élet-halál harc volt, de bírta ideggel.
Tíz nyolcezrest kényszerített térdre,
Örökre megmarad emléke szívünkbe.
Erőss székely volt, sziklaszilárd hittel,
Nap-holdas zászlónkat magával vitte,
Ott lobogott büszkén a világ tetején,
Ott lobog ma is, lelkünknek kék egén.
Belőle merítsünk erőt, ő legyen mesterünk,
Hittel, bátor szívvel magasba törhetünk.
– Egy perc néma csenddel gondolunk terád,
Kit Hópárducként tisztelt a nagyvilág.