Iochom Zsolt: Egy beteg imája
Először kérdések gyötörnek.
Miért? Miért én, Uram?!
Beléd hasít a fájdalom.
Majd elcsendesedsz.
Utána imádkozol.
A Csíksomlyói Szűzanya elé borulsz,
imád halk, szavaid reszketnek,
mint a gyertya lángja a hajnali szélben.
Foggal-körömmel kapaszkodsz
az életbe, az utolsó morzsányi erőbe.
Szeretnéd látni felnőni unokáid.
Elfáradsz. Elalszol a fájdalomban.
Aztán egy nap már csak suttogod:
Istenünk, te Áron püspököt…
’legyen meg a Te akaratod.
És akkor történik valami – csoda –
Nem dörömbölésre, nem könnyekre,
nem könyörgésre, hanem csak úgy.
Békesség tölt el, nyugalom árad,
a csend köréd fonja magát,
és hirtelen tudod:
minden rendben lesz.
Veled van az Isten.
Ő a Kegyelem.
2025. február 11.