Iochom Zsolt: Jókai 200
Kétszáz éve születtél, de ma is köztünk vagy –
a papírlapok forgatagában, a tévéképernyőn,
az elmesélt történetek visszhangjában.
Írófejedelem, te, a nemzet álmodója, aki hitt abban,
hogy a szavaknak súlya van, és a gondolat változást szül.
Tudtad, még ha mások nem is hitték el:
a remény és az igazság nem kér engedélyt. Csak jön.
Lassan, mint a tavasz, vagy gyorsan, mint a forradalom.
A betűk fekete gyémánt-csillogása elhalványul idővel,
de a lélek mélyén az emberi nagyság az igazi kincs.
Mit üzensz nekünk, a ma íróinak?
Hogy merjünk álmodni, merjünk hinni,
merjünk mondani valamit, ami túléli a ma zaját,
ami két évszázad múlva is megmozdít valakit, valahol.
Mert a regényeid nem rólad szólnak. Hanem rólunk.
Magyarokról.
2025. február 18., Székelyudvarhely