Iochom Zsolt: Remény a szenvedőknek

Iochom Zsolt: Remény a szenvedőknek

     (A betegek világnapján)


Fakult szemmel néz rám, fáradt, csendes arc,
mint a Szent Anna-tó a csillagfény alatt.
Szavát sem hallom – mégis, rám tapad,
hiszi, hogy a jóság mindent rendbe tart.

Ha most kezét egy percre foghatnám,
s hittel imára kulcsolhatnám,
ha szólhatnék a vigasz halk szaván,
s ha békét adhatnék a kínon át!

Csak engedd, hogy még egyszer mellé lépjek,
s a vállát óvjam, mint hűs árny a fát,
kérve a csíksomlyói Szűzanyát – irgalom.

S ha már e test a létben egyre téved,
Uram, könyörgök, adjál lelki békét,
hadd ringjon éjben, csöndben – oltalom.

2025. február 11.