Iochom Zsolt: A Szív, amely nyitva maradt
Van egy Szív, amely nem zár be soha,
sebén át árad ránk az irgalom.
Lángja nem perzsel, csak átölel csendben,
és elég, ha odatalál a szívem.
Ez a Szív nem kérdez, nem méricskél,
nem sorolja hibáim, nem vádol.
Csak dobban, újra és újra értem,
minden verésében új esélyt ad.
Jézus Szíve, nyitott seb a kereszten,
melyből élet, béke és remény fakad.
Nem dicsőség trónján uralkodsz rajtam,
hanem irgalomból, Szívedből szeretve.
Ma én is leteszem előtted magamat,
mindazt, ami tör, vádol, fáraszt.
Te, aki hordtad mindezt már helyettem,
taníts úgy szeretni, ahogy Te szeretsz engem.
Jézus Szent Szíve, égő tűz és menedék,
légy otthona minden reszkető szívnek!
Szeretetedből tanulni: ez az út,
melyen Veled járni már mennyország itt lent.
2025. június 27.