 |
| Iochom Zsolt és Simó Márton / Fotó: Veress Viktória |
December 15-én, hétfőn este a VI. Székelyföldi Könyvnapok keretében Iochom Zsolt fotográfus, író-költőként első alkalommal mutatkozott be Székelyudvarhelyen. Beszélgetőtársa Simó Márton, az Élő Székelyföld Munkacsoport vezetője volt.
Az est során a közönség átfogó képet kaphatott eddigi irodalmi munkásságomról és legfontosabb alkotói állomásaimról.
Első verseskötetem Csókszereda címmel 2019-ben jelent meg, 120 verssel és 30 saját készítésű fotóval. Ezt követte a Sok a szó c. verseskötet 2024-ben, majd a Pofonok és csókok, valamint a Mese csókkal prózakötetek. Ez év novemberében egy újabb sikeres pályázatnak köszönhetően jelent meg a Kereszt tény c. verseskötetem. A 140 oldalas kötet az elmúlt években született vallásos verseket foglalja egységbe, és az érdeklődők számára előbb elektronikus formában, majd december elejétől nyomtatásban is hozzáférhetővé vált.
A beszélgetés során arról is meséltem, milyen volt Kézdivásárhelyen élni, majd tíz évet Csíkszeredában tölteni, ahol elsősorban a munka határozta meg a mindennapjaimat, és végül hét éve Székelyudvarhelyen otthonra találni, ide már a szerelem hozott. Külön szó esett a Covid-időszakról, amely sok mindent átértékelt bennem: a család, az énidő és a belső egyensúly váltak a legfontosabbá. Tudatosan nagy lépést tettem hátra, elcsendesedtem, felhagytam korábbi, világjáró életmódommal, és ma igyekszem minden időmet a családommal tölteni. Ennek a folyamatnak természetes következményeként a fotózás háttérbe került, és az írás vált a legfőbb kifejezési formámmá.
Az est zárásaként a jövőbeli terveimről is szó esett: jelenleg egy gyerekkönyvön dolgozom, emellett egy regény írásán is munkálkodom, amely székelyudvarhelyi vonatkozású lesz.
 |
| Felolvasás / Fotó: Simó Márton |
Zárásként A Küküllő partján c. versemet olvastam fel:
Iochom Zsolt: A Küküllő partján
Hat éve már látom magam a Küküllő tükrében,
miközben a park felé sétálva a kacsákat lesem
– régebb szerelmemmel, most már kisfiammal együtt –,
városom, otthonom lettél, Udvarhely,
s, ha a csíki ködös telekre gondolok vissza,
értelmet nyer tán az itt es jobb mint Csíkban.
Harangok kondulása, a Portéka zsibongása,
a Vasszékely némán őrködő tartása,
a régi házak faragott homlokzata –
minden a múltról mesél és a jövőbe tekint,
élettel teli a jelen, gyerekkacajjal teli.
A déli órákban a Patkó kövei közé sétálok,
majd a Küküllő csobogását hallgatom,
elmerengek a barátok-temploma csendjébe,
leülök a Szoborpark dicső árnyai közé.
A Hargita zöld köntösével, a város szelíd ölelésével,
benned keresem az utat az élet felé,
oly ismerős itt minden kő, minden utca,
minden emlék... minden Rád emlékeztet.
2025. március 21., Székelyudvarhely
A találkozó végén dedikáltam és kötetlen beszélgetéssel folytatódott az este.
Köszönöm a meghívást, öröm volt ott lenni!
A VI. Székelyföldi Könyvnapok ma is folytatódik, a részletes program itt tekinthető meg:
