 |
| A csinódi kápolna - Fotó: Iochom Zsolt |
Iochom Zsolt: A hajnal, melyben nem volt árnyék
Nem tudott még róla a világ,
de Isten már kimondta: Legyen ő!
S egy szív, mely még dobbanni sem kezdett,
már hordozta a remény titkát mélyen.
Nem volt benne árnyék, sem sötét emlék,
csak fény, mert a kegyelem megelőzte.
S míg más még bűnből indul az útra,
ő már tisztán fogadta az indulást.
A szeplőtelen szív nem büszke,
csak csendes, nyitott, engedelmes.
Mária élete nem fényes diadal,
hanem hűség, minden szavában Igen.
Ő a kapu, ahol belép az Isten,
a kert, melyben a Szó testté lett.
És mikor eljött az angyal hangja,
a válasz már ott dobogott szívében.
Szeplőtelen Mária, taníts minket is
tisztának lenni… nem hibátlannak,
hanem alázatosnak, nyitottnak, bízónak,
ahogy Te voltál – hajnalban, örök Istenre várva.
2025. december 8., Székelyudvarhely