Iochom Zsolt: A tánc nyelvén
a tánc nem beszél
mégis mindent elmond
haragot, vágyat, örömöt
szerelmet, csalódást, ürömöt
kimondja a későn érkező bocsánatot
a félbehagyott öleléseket
az ajtóban visszaforduló csendet
a szemek mögé rejtett viharokat
és a nevetést is
amit túl sokáig őriztünk magunkban
minden lépés egy emlék
minden pördülés egy döntés
minden érintés egy vallomás
minden elengedés egy újjászületés
amikor találkoznak
nincs külön test és dallam
nincs külön ritmus és lélek
csak a most lüktetése van
a talpak alatt dobbanó föld
a levegőben szétnyíló idő
csak ember van
aki egy pillanatra
pontosan ott van
ahol lennie kell
nem menekül
nem keres másik életet
nem bánja, ami volt
nem fél attól, ami jön
csak lélegzik
mozdul, él
végre
egyetlen
nyelven
beszél
a világgal.
2026. április 29., Székelyudvarhely