Iochom Zsolt: Háromszáznyolcvanegy
Nem számok.
Nem eltűnt árnyak.
Nem feledésbe hullt betűk.
Nevek: apák és anyák,
gyermekek, testvérek,
álmok, szerelmek, remények.
A város egykor elveszítette őket,
de ma kőbe vésték nevüket,
s velük együtt az emberséget is.
A boltív alatt most hang szól a csendből,
egy túlélő emléke, egy régi dallam,
és minden bevésett név azt suttogja:
Amíg kimondanak minket,
amíg emlékeznek ránk,
addig nem tűnünk el…
Háromszáznyolcvanegy név.
Háromszáznyolcvanegy élet.
Emlékeztet és figyelmeztet.
2026. május 19., Székelyudvarhely