Iochom Zsolt alkotói oldala

Iochom Zsolt: 800 év távlatából     (A Naphimnusz-kiállítás megnyitója után) Uram, tiéd minden dicséret, minden szépség, minden hála visszaszáll Hozzád. Minden, ami él, Téged dicsér, szívünk csak sejti, ki vagy. Áldott légy, Uram, a Fényért, ami reggel bekopog az ablakon és este még mindig ott van bennünk még akkor is, ha már nem látjuk. Áldott légy a Napért, mely lelkünket  és arcunkat simogatja, mint egy isteni érintés. Áldott légy a Szélért, ami meglibbenti a fákat, meg a hajunkat a zebrán és néha a gondolatainkat is. Áldott légy, Uram, a Vízért, ami tisztán csordogál vagy cseppenként esik, de mindig életet jelent. Áldott légy, Uram, a Földért, hogy évezredek óta cipeli a városokat és még mindig képes virágot hajtani a repedezett beton közepén. Áldott légy a Csendért, hisz világunkban oly sok a zaj, rátalálsz egy hajnal előtti pillanatban, amikor már nem kérdez senki semmit. Áldott légy, életért, halálért, aki nem siet, csak vár, csöndes, mint egy régi ima, amit már ne...